Megjelent a Családkonzultációs esetek tanulmánykötet
A Pünkösdi Teológiai Főiskola családkonzulens / családterapeuta képzésének a hallgatói bepillantást engednek az itt összegyűjtött tanulmányaikkal munkájukba. Az esettanulmányok igen különbözőek.
Nem lehet nem családtag lenni. Aki született, egy családba született bele. Akkor is, ha szüleit, rokonságát nem ismeri. Génjeik nagy része közös. Csak ma kezdjük sejteni, hogy ez mekkora és mennyire megkerülhetetlen örökség.
Ezért nem lehet „egyéni” segítő beszélgetést, konzultációt, lelkigondozást vagy lelki vezetést folytatni. A kliensből (és a segítőből is) folyamatosan kihallatszik ismert vagy ismeretlen családtagjaik, rokonaik hangja – is. Az ő értékes-hasznos vagy leértékelő-akadályozó sugallataik jelennek meg elképzeléseinkben, formálják viselkedésünket, irányítják tetteinket.
Így érkezünk – képződők és képzők – arra a családkonzulens szakirányú továbbképzésre, amelyen azok az esetleírások készültek, amelyeket most az olvasó kezében tart. A képzésre nem csak felmenőink lelkesen támogató vagy inkább morgolódó tábora kísér, hanem az az elméleti és gyakorlati tapasztalat, amit hozott szakképzettségünk és eddigi szakmai gyakorlatunk során szereztünk, vagy amit elengedhetetlennek tartott szakmai profilként neveltek belénk. A képzésen aztán egyszerre csak egy új szellemi-lelki, tudományos és gyakorlati „rendszerszemléletű rokonság” közepébe csöppenünk. (részlet Hézser Gábor előszavából)